Máshogy énekeltük...

Nagy volt az öröm akkor karácsonykor! Végre kaptunk egy rendes magnót. Igaz, hogy nem volt sztereó, és az is igaz, hogy legalább annyira egyszerű szerkezet volt, mint egy faék, de mégis a miénk volt! BRG-MK29, Juno!

BRG MK-29 "Juno"
(C) Retronom.hu

Rendkívül gyorsan vérbeli magnóssá váltam, elvakított a kivezérlésjelző villogása. Igaz, hogy kezdetben 2 darab, Setrex márkájú kazettánk volt (ami lényegében magyar gyártmány, mint a Polimer), ezekre anyánk az akkor futó slágereket rögzítette. Az egyik kazettára rá is írta: szamavalidé! Hogy ez egészen pontosan milyen zeneszámot vagy válogatást takart, azt csak sejteni tudom. Arra viszont emlékszem, hogy a másik kazettára az volt ráírva: Slágermúzeum. Főbenjáró bűn lett volna letörölni ezeket a kazettákat. De később nem tudtunk ellenállni a csábításnak, és hülyeségekkel pakoltuk tele.

Szamavalidé a Sertrexen

Később a kazetták csak gyűltek, egyre gyűltek... végeláthatatlan sorokba rendeződtek... és én akkor is új zenére vágytam. Mindenféle márkájú kazettám volt már, tele az (akkori) legjobb zenékkel. Cserélgettük a kazettákat, délutánokat töltöttünk másolással, egyik kazettáról a másikra, másikról az egyikre. Két magnót kábellel kötöttünk össze, egyszerre nyomtuk a Play és Rec gombokat... morzsoljunk el egy könnycseppet szemünk sarkában, testvérek.

Az akkori hang-reprodukálás otthoni szinten nem mozgott éppen magas fokon. Az analóg jelek ide-oda másolgatásával olyan torz művet tudtunk létrehozni az eredetiből, hogy igazából a dallamán kívül nem nagyon tudtunk felismerni semmit belőle. Ráadásul hiányos nyelvismeretünkből adódóan (meg azért, mert a magánhangzókon kívül nem nagyon értettük a dalokat) pár nótát átköltöttünk. Emlékszem, hogy özön meg kettő volt belőle, most hirtelen mégis csak hatot tudok megemlíteni (ráadásul ezeket is már 2 hete gyűjtöm). Álljon itt egy válogatás azokból a dalokból, amiket máshogy énekeltünk. Feliratoztam is, mi így értettük a magnó belsejéből kiszűrődő zörejeket akkoriban.



Egészségünkre.