Június közepe

Nézzük, miből is élünk.

Ma van a tanév utolsó napja, ennek megfelelően tanév végi a hangulat a suliban is. A diákok, mintha csak egész nap szünet lenne, óra alatt is le-föl korzóznak a folyosókon, és rendkívül jó a kedvük, annak ellenére is, hogy péntek 13 van, ráadásul mindannyiunk örömére szakad az eső. Véget ért egy újabb nehéz év, legyűrtük, de még mindig a tányéron van a meggy a habos torta tetejéről: a szóbeli érettségi. Június 24-26-ig jegyzősködöm annál az osztálynál, akiket eddig életemben a legtöbb órában tanítottam. (Tavalyi jegyzői megpróbáltatásaim a napló 2007. júniusi archívumának bejegyzései között találhatóak.)

Július 1-től teljes munkaidős, határozatlan időre kinevezett munkavállaló leszek. Ez eddig is majdnem így volt, egyedül a határozatlan idő helyett szerepelt mindig egy dátum. Rövidke életem csónakja nem hányódik ím viharos szél által tépve a habok között többé, mintsem inkább megállapodik egy csendesebb áramlatban, amely talán szebb, gazdagabb partok felé sodor.
Köszönöm mindenkinek, akinek ehhez rajtam kívül köze volt, örömet szerzett vele.

Ma délután osztályozó értekezlet lesz, erről már régebben írtam egy passzust, most nem fogok rá részletesen kitérni. Mindössze csak annyit említek meg, hogy amíg suliba jártam, én is azt hittem (és a mostani diákok javarésze is azt hiszi), hogy ezen az értekezleten mindenkinek megvitatjuk minden jegyét, de valójában csak a hiányzások, a dícséretek/megrovások, az év közben történt változások ismertetése zajlik a tantestület felé az osztályfőnökök által. Azért, az se kevés.

Mit mondhatnék még egy ilyen esős napon? Remélem, hogy a nyár nem bővelkedik majd ilyen időjárásban, csak néha hoz enyhülést egy ehhez hasonló, borongós nap. Minden tanítványomnak kívánok kellemes nyári szünetet, érezzétek jól magatokat! (És gondoljatok rám, aki még július 1-ig gályázik a suliban, beírja a bizonyítványaitokat, anyakönyveiteket, magisztereiteket, megcsinálja a statisztikát, és jegyző lesz szóbeli érettségin. Jajnekem.)