NFC (Near Field Communication)

A történelmi hűség kedvéért (ha már Napló a Napló) le kell írnom, hogy életemben először két hete láttam PasPass bankkártyát akcióban. Aki nem tudná, hogy mi is ez, annak röviden összefoglalom a lényeget. 

A technológia logója -
látod benne az N, F, C betűket? ;) 

Létezik egy kommunikációs szabvány, amit NFC-nek (Near Field Communication) hívnak. Ez arra hivatott, hogy elektronikus eszközök (jellemzően kis méretű, mobil eszközök) egymástól pár centiméterre helyezve adatot tudjanak cserélni egymással. Az, hogy az adatcsere csak pár centiméterről történik meg, a rendszer lényeges pontja, ugyanis így nem lehet véletlen, hogy az eszközöket valóban közelíteni akartuk egymáshoz, tehát engedélyt adtunk az adatcserére. Ilyet használunk pár év múlva, amikor majd az okostelefonunkon futó videó képét a TV távirányítójához, vagy a TV kávájához közelítve tudjuk megjeleníteni a TV képernyőjén is. 

Egyelőre az újabb fizetési megoldások között találkozhatunk az NFC technológiával. Ezt PayPass-nek is nevezik és a lényege, hogy egy bizonyos keretig (ez nálunk Magyarországon 5.000 Ft) úgy fizethetjük ki egy üzletben a vásárolt árukat, hogy a bankkártyánkat a terminálhoz érintjük. Az NFC technológia előnye, hogy bár lassú a kommunikáció a két eszköz (bankkártya, terminál) között, az azonosítás rendkívül gyorsan végbemegy, így egy pillanat alatt fizethetünk. Nincs kártyabedugás, pin-kód beírás, várakozás, várakozás, várakozás, nyomtatás, aláírás (megjegyzem, ez a folyamat pár éve, sőt talán még ma is teljesen normális és elfogadható szinte mindenki számára), hanem csak egy csippanás, utána köszönjük, hogy nálunk vásárolt. 

A rendszer azért működik olyan gyorsan és azért lehet csak relatíve kis összegig használni, mert (egyszerűsítve) az üzletben lévő terminál nem ellenőrzi azt, hogy a kártyához tartozó számlán van-e megfelelő összeg, vagy nincs. Ő minden esetben úgy veszi, hogy a kártya fizetőképes, ha mégsem, azt majd a bank utólag behajtja rajtunk (mínuszba megy a számlaegyenlegünk). 

Ha már internetszolgáltatót váltottunk (aminek, megjegyzem, így 2 hét elteltével még semmi jele se az új, se a régi szolgáltató oldaláról), nem hagyhattam ki, hogy őskövület-korú (10 éves) folyószámlacsomagomat egy frissebbre cseréljem, amelyhez egyrészt virtuális bankkártya tartozik, amely lehetővé teszi az internetes vásárlást amúgy hitelkártya-módra, másrészt pedig a főszámlához PayPass kártyát adtak. Ez utóbbit még csak tegnap küldték el (postán), így nem érintettem még egyszer se semmilyen olvasóhoz, de előbb-utóbb alkalmam nyílik rá, ugyanis azokban az üzletekben, amelyekbe járunk, már hónapokkal ezelőtt megjelentek a PayPass-os olvasók. 

Pár év és bankkártya se kell: a tavalyi év csúcs mobiltelefon-modelljeiben már ott figyel az NFC technológia., a Google pedig folyamatosan fejleszti a Google Wallet szolgáltatást. A telefonunk terminálhoz való érintésével fogunk majd fizetni, ráadásul a mobilunk, a bankszámlánk, a vásárlásaink mind-mind össze lesznek kapcsolva egy nagy adatbázisban és senki nem lepődik meg azon, hogy amikor bevásárol egy üzletben, hazafelé menet újabb akcióra felhívó hírlevelet kap e-mailben az üzlettől. :) Talán a szórólappal teletömött postaládák ideje is lejár végre... ki tudja? Hogy ez jó vagy rossz, azt mindenki döntse el maga, a fejlődésnek gátat szabni úgysem tudunk.