Munkamorál

Amikor két héttel ezelőtt először találkoztam ezzel a redőnyös emberrel, éppen nem volt a legjobb passzban. Érthető: én még javában élveztem a nyári szünetet, sőt, próbáltam kiélvezni azt a pár napot, ami belőle megmaradt, így számára a napi robotban én csak egy újabb hülye ügyfél voltam, aki van annyira barom, hogy nála akarja elkölteni a pénzét. Ez valami magyar vállalkozós mentalitás egyébként: rögvest megsértődnek, ha az ember megy hozzájuk, és valami olyan munka elvégzésére kéri őket, ami pontosan passzol a profiljukba. Társalgásunk így a redőnyössel az ő feszített munkatempója miatt nem is tudott kiteljesedni. Ő éppen csak az ablakok szélességeinek és hosszúságainak feltárására, majd az ezekből keményen odanyomott ceruzával számított nettó forintösszegek közlésére szorítkozott, majd egy telefonhívás közben távozott is a helyszínről.

Mindez, jelzem újra, két hete volt. Most vasárnap lett volna a napja annak, hogy végre-valahára felszerelésre kerüljenek a méretre szabott hófehér utcafronti redőnyök, de délután háromkor már volt egy olyan sanda gyanúnk, hogy ez a redőnyös ember vagy élből elfelejtett bennünket, vagy pedig nagyon elfoglalt, de hogy nem ér ide, az bizonyos.

Ismét a vállalkozós mentalitás: ne várjuk el, hogy felhív amiatt, hogy nem tud jönni. Hívd fel te, oszt' kérdezd meg, ha akarsz valamit. Mivel az idő pénz, a becsület meg fogy, fel is hívtam. Kérdezem tőle: akkor ezt így most hogy, de főleg mikor? Hát csúszásban vannak. Rengeteg a meló, kevés az ember. Majd ilyet szól a telefonba:

- Zolika, ki tudod vinni azt a két szar redőnyt?

Csend állt be a társalgásunkban, majd kis idő elteltével újra megszólalt:

- Zotya, hozzád beszélek! Mikor tudod kivinni?

Ezt csak nem állhattam tovább: bár a kommunikációból érezhető volt, hogy nem hozzám beszél, azért a telefont leakaszthatta volna a füléről, ráadásul válasz sem érkezett sehonnan, így joggal gondolhattam, hogy engem szólítgat. Rá is kérdeztem: hozzám beszél vajon? Azt mondja nem, majd villámsebességgel megállapodtunk hétfő délutánban.

Aztán jöttek is hétfőn. A lehetőségekhez képest gyorsan feltették az árnyékolástechnikát és teljes mértékben elégedett is vagyok vele. Könnyen jár föl és le, tökéletesen sötétít és eltakar az ártó tekintetek elől, talán még a rontástól is megvéd.

E:

The redőny