Az automata egyébként rendkívüli szerkezet, hidegen és forrón is képes önnönmagából kipréselni a kék palackokban szállított tiszta vizet. Mindezközben látványos és nagy buborékok úsznak a palack teteje felé víg buggyanó hang kíséretében. Miután a belőle nyert forróvízzel készült Nescafé a mosdóban landolt (egyben meglett a hetedik bűnrongy is), én már csak a hideggel próbálkoztam. Nos, azt állapítottam meg, hogy jó, hideg, bár az utóíze olyan, mint a régi bakelitlemezek szaga - ásványi anyag ide vagy oda. Szerintem a műanyag palackok, amikben tárolják ezt a vizet, nem kívánt módon ízesítik azt. Egyébként rendkívül tiszta és áttetsző a víz, ahogy a pohárból látszik, persze lehet, hogy az egész csak egy nagy parasztvakítás, és újra csak a szűrt csapvíz csillagászati áron való értékesítésének ékes példáját látjuk magunk előtt testet ölteni.
Még párszor megkóstoltam azóta, de semmi eredmény. Ahogy a palackból fogy a víz, úgy válik egyre rosszabbá az élmény. Így aztán visszanyergeltem a Balfira, az legalább finom, és nem utolsó sorban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése