Nem érdemes rögtön az ivással kezdeni. Semmiképp. A kávé csomagjának felbontásakor úgyis azonnal rabul ejt az az intenzív csokis-málnás illat, ami ezt követően az egész konyhát képes belengeni, főképp darálás után. Ne hamarkodjuk azonban el: darálás előtt is szagolgassuk még egy kicsit a fényes kávébabokat, ekkor ugyanis sokkal csokoládésabb az illatuk, mint darálás után (amikor már inkább a kávés illat dominál).
A szomszédom nagy kávépörkölő-mester: egyedi, kávéfőző-robbantásos technikával főzte le a kávét, a durranáskor visongott is kissé, de ez tette még vidámabbá ezt a délutáni kávézást. Bár igaz, hogy a kávé leírásán az szerepel: ne nagynyomású presszógépen főzzük le a finomságot, hanem inkább kotyogón, ő ezt meg is tette. Azt viszont egyikőnk sem tudhatta, hogy a kávéfőzőben mégiscsak túlnyomás uralkodott, amin az eszköz az ennek meggátlására szolgáló szelep kilövésével enyhített. Plusz egy hangos durranással, ami a szívbajt hozta ránk. :)
A kávé istenien zamatos, nagyon jó ízű, főleg, hogy a leírásnak megfelelően meleg, édes tejet is adtunk hozzá. Érdekes, hogy kortyoláskor a málnás íz nálam nem volt jelen, csak később, a korty lenyelése után érkezik, akkor viszont igen intenzíven. S hogy ne múljon el gyorsan az élmény, a csokis-málnás ízvilág a kávé elfogyasztása után még hosszú ideig vendég marad a szánkban.
Ha értékelnem kellene, jelest csak az ára miatt nem adnék rá, de ha attól eltekintünk, minden szempontból kiváló különlegességgel van dolgunk, mely bearanyozza az ünnepnapokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése