Mike Oldfield: Tubular Beats

Nehéz nap vár rám, erőt gyűjtök éppen hozzá. A lendület megadásához most egy tegnap felfedezett zenei album is a segítségemre van. Szintén Mike Oldfield, viszont ez egy tavaly (születésnapomon) megjelent elektronikus hangszerelésű album (Tubular Beats), ami 76 percben ad keresztmetszetet az Öreg 1972 és 2013 közé eső, ma már egytől-egyig klasszikusnak számító műveiből, kiegészítve azt egy (számomra) vadiúj nótával, mely a Never too far címet viseli. Mondhatom, remek szórakozás! És igen, még Moonlight Shadow mix is van. :) Ráadásul szuperül sikerült! Meglepődtem volna, ha elmarad.

Nem amatőrök által összerakott lemez ez. A mixek elkészítésében egy York nevű (eredetileg Torsten Stenzel néven futó) német elektronikuszenész játszott közre, és azt kell mondjam, hogy ezek ketten együtt igazán odatették magukat. Nem alkottak rosszat, még akkor sem, ha a lemez nagy része Mike Oldfield-idegen a túlzottan elektronikusan környezetnek köszönhetően. A jól ismert dallamok (amelyek egy részét az eredeti, többsávos szalagokról illesztették a számokba, egy részét pedig Oldfield játszotta fel újra) mindenhonnan visszaköszönnek, tisztelettel nyúlt a témához a művész, minden elismerésem. Azért jó ezt a lemezt hallgatni, mert két általam kedvelt stílus keveredik benne, reggel óta folyamatosan ezt hallgatom. A németeknek is tetszett tavaly, egészen a 10. toplistás helyig vitte (az iTunes Chart-on), szóval nem vagyok egyedül a rajongással.

Érdemes belehallgatni, én itt akadtam rá. Megkockáztatom, hogy még az is láthat benne némi fantáziát, aki (rajongó nem lévén) az eredeti alkotásokat nem ismeri – no és persze szereti az elektronikus zenét.