Új okuláré

Tegnapelőtt történt az eset. Éppen ott tartottam, hogy már nem láttam keresztül a szemüvegemen, ezért elővettem a legpuhább rongyomat és tisztítani kezdtem az eszközt. Egyszer csak azt mondja: k. Ezzel az apró hanggal ketté is tört a kerete, ahogy kell, kihullottak belőle a lencsék és itt vége is volt a műszernek. Éppen jókor, egyébként: örülök, hogy nem tanórán történt mindez, mert ahogy ismerem a tanítványokat, szörnyen kiröhögtek volna, én meg kénytelen lettem volna egyessel megszórni őket, hogy csituljanak kissé. :)

Már akkor este se éreztem magam túlzottan jól szemüveg nélkül. Nagyítanom kellett mindenhol a szöveget, mert nem tudtam elolvasni, nem tudtam tévét nézni, csak közvetlenül előtte ülve, illetve a távolbalátó képességemet is hanyagolnom kellett. Még mókásabb volt a következő nap, amikor bementem az iskolába és hunyorogtam egész nap. Azt csak egy ember kérdezte meg, hogy hová lett a szemüvegem. Többen voltak viszont, akik annak okát kutatták, hogy miért van ilyen fáradt kinézetem. Ma pedig egyenesen azt a kérdést szegezték nekem, hogy másnapos vagyok talán, hogy ilyen szarul nézek ki?! Közöltem, hogy nem, fájdalom, de én így nézek ki alapjáraton, csak most nincs rajtam a szemüveg, mi elfedi kissé szemem ráncait és fiatalemberes arcélt kölcsönöz az amúgy megfáradt képemnek.

Olyannyira felment bennem a szint, hogy a mai délutánon, amikor újra túlestem egy ehhez hasonló (nagyjából pont ugyanolyan) szemvizsgálaton, eldöntöttem, hogy én fényre sötétedős lencsével kérem a következő szemüvegemet, így ha a napsütésből behaladok az intézménybe, talán nem veszik észre majd, hogy mennyit öregedtem az elmúlt 5 év alatt, mióta szemüveget viselek. A szemem egyébként 0,25 dioptriát romlott, tehát most már -0,75 dioptriával tolom. Az Optikus Úriember szerint ez 5 év alatt teljesen jó – nos, én örültem volna neki, ha egyáltalán nem romlik, vagy esetleg javul. Erre azonban vajmi kicsi az esély.

Be kell látnom, hogy öregszem. De ma még nem akarom belátni. Nem is látok rendesen. :) Majd egy hét múlva belátom, amikor kézhez kapom új szemüvegemet.

Vagy talán akkor se.