Az első decemberi nap

Ismét eljött a december, karácsony hava. Mit ne mondjak, nem túl kellemes az időjárás odakint, ennek ellenére fotósoknak kedvében jár ez az idő, ugyanis olyan szép motívumokat alkot a fagyott dér a fákon, amit csak az évnek egy ritka szakában, ilyenkor lehet látni. Magam is fotóztam pár szépet idén a nulla fok alatt, be is illesztem ide immáron.

Az utolsó levelek egyike

Mintha csak tüskéi lennének

Hozzá kell tenni, hogy csak látszatra szép ez az időjárás: a gázóra egy stopperóra sebességével pörög. Ez pedig igazán nem vet jó fényt az egyébként is gyászos költségvetésünkre. Félre bánat, félre bú: hamarosan megérkezik a mikulás és hoz némi vigasztaló édességet. (Eddig minden évben hozott, lehet, hogy idén is fog egy keveset becsempészni a cipőmbe. Már ha megérdemlem, persze. Csak akkor.) A mikulás után pedig párat alszunk és elérkezik a várva-várt téli szünet, de úgy ám, hogy nem kell vizsgára készülni, beadandót írni, angol szavakat magolni: semmi mást nem kell csinálni, csak pihenni és élvezni, hogy karácsony van. Alig várom.

Ma ezen rövid gondolatokkal adnék életjelet, ma ugyanis még egy fogadóóra és egy szülői értekezlet vár rám. Következő alkalommal talán magvasabb témákról is szó lesz.