Ezredik bejegyzés

Ezer bejegyzés a Thozoo naplója blogon. A könnyed stílusú, fogyasztható háziblog valamivel több mint négy év után elért az ezredik bejegyzéshez. A bloggert kértük, foglalja össze érzéseit, gondolatait.

– Verejtékes út áll mögöttem – mondja a szerző, s elmorzsol egy könnycseppet bal szeme sarkában. – Annyi mindent lehetne mondani erről a blogról... és mégis, hirtelen azt sem tudom, hogy hol kezdjem.
– Kezdd ott, ahol mindenki szokta: hogyan kezdődött?
– Jah, erről már beszéltem régebben, így erre felesleges lenne kitérni, azt hiszem. A miérteket és a hogyanokat akkor már megbeszéltük. Hihetetlen, de az az 521. bejegyzés volt. És most itt állunk az ezrediknél... – újabb könnycsepp, de most a jobb szem sarkában elmorzsolva.
– Ennyire érzékenyen érint a dolog?
– Persze. Összenőttünk, én és a naplóm. Ha valamit ki kell írnom magamból, vagy valami éppen foglalkoztat, azt itt gyűjtöm össze.
– Vannak különösen kedves bejegyzéseid?
– Nos, igen, ebből az ezerből akár egy könyvre valót is lehetne válogatni. Kimondottan kedves bejegyzéseim a tényfeltáró-megmagyarázó jellegűek, amik régebben voltak jellemzők, ilyen pl. a kínai bronztükörről született írás. De szeretem Gizel nénéd történeteit újra olvasni, néha elmerengek régi napokon. Legtöbbször viszont a mindennapok leírásán is jót tudok szörnyülködni. Vagyis inkább azon, hogy mennyit változott a világ.
– Ennyire nyomon lehet követni a világ változásait a sorokból?
– Hogyne. Itt van például ez aktuális merengő bejegyzés, amiben egyrészt azon szörnyülködöm, hogy mikor lesz még 2010. október 21-e (most meg hamarosan itt van, érted), másrészt meg annyira máshogy gondolom én már egyik-másik dolgot, amit ott leírtam.
– Nagyon feljött az utóbbi időben a YouTube videosávod - szinte kiegészíti a blogot.
– Nos, igen. A technika fejlődésével egyre inkább próbálom tartani a lépést, így néha videó is készül. Már ketten fel is iratkoztak rá, négy év alatt. :-) Jelenleg 30 videó van fent. Mobilommal olyannyira nagyon nem tudok jó felvételeket készíteni, saját kamerám meg még nincsen. Akkor indul majd be igazán az ipar, ha arra szert teszek.
– Büszke vagy erre a blogra?
– Nos, azt hiszem, igen. Én tartalmasnak találom. Jól esnek a megjegyzések, amiket kapok, akár komment formájában, akár élőszóban. Egy ízben annyira panaszkodtam, hogy még fizetési prémiumot is sikerült kicsikarnom a munkahelyemen.
– Őrület, milyen korban élünk. Sok komment érkezik?
– Nos, átlagosan azt lehet mondani, hogy minden második bejegyzéshez jön egy-két hozzászólás. Van azonban egy bejegyzés, amiben a hajdan volt Chokito csoki hiányától szenvedek, azt hiszem az tartja a rekordot, 36 kommenttel.
– Milyen jövőképet vázolsz fel a bloggal kapcsolatban?
– Nos, nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. – Itt elmereng a blogger kicsit. – Én igyekszem a lehetőségekhez mérten blogolni. Manapság már csak havi egyszer nézem meg a látogatottsági adatokat, és a grafikonon lévő szakadékoktól sem kapok idegsokkot. Elértem abba a stádiumba, amiben akkor voltam, amikor az egészet kezdtem: azért írok ide, mert szeretek írni mindenféle dolgokról. Amíg úgy érzem, hogy tudok újat és érdekeset mondani, addig fogok írni. Hogy ez újabb 20 bejegyzést jelent, vagy kétezret, azt nem tudom megmondani.
– Köszönjük az interjút.
– Én köszönöm a lehetőséget. Ugyanakkor itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem minden kedves olvasónak az eddigi kitartását, érdeklődését. Jók vagytok a szeren. :-) Üdv és kösz mindenkinek,

[thozoo]
főszerkesztő