Oldalak

2010. június 28., hétfő

Szombati huligánok

Az úgy volt, hogy szombaton egész délelőtt és délután esett az eső, mondhatni szakadatlanul. Néha elcsendesült kicsit, hogy azt a látszatot keltse, miszerint hamarosan eláll és van esély arra, hogy eljutunk az esti, szabadtéri koncertre, ami a XII. Karcagi birkafőző fesztivál keretein belül került megrendezésre, de mire belelovalltuk magunkat, újra esni kezdett. Mit volt mit tenni, lemondtunk a szórakozásról és már-már el is temettük a féktelen tombolás iránti vágyunkat, amikor egyszer csak elállt az eső és újra esélyesnek látszott a koncert.

Gyorsan összekaptuk magunkat és fél órával a kezdés előtt érkeztünk meg a Hooligans-koncert esőáztatta, tócsás helyszínére. Tudni kell, hogy nem ismerem olyan nagyon sem a zenekart, sem a zenéjüket. Talán a pár, mindenhol eljátszott és bejáratott nótát tudom kívülről, de izgatottan vártam, hogy mit tudnak produkálni ezen az estén. Legnagyobb meglepetésemre időben kezdtek, talán egy-két perc csúszás volt csak. Az izgalmas felvezető után pedig jött a buli, ami egész jól indult és szerintem tartalmas is volt, bár az, hogy a frontember állandóan Karcag hangját akarta hallani, és tapsoltatta a közönséget, elég bugyutának tűnt. Ráadásul a közönség sem volt nagyon vevő rá már a harmadik körben. Én annak ellenére is jól szórakoztam, hogy időközben eleredt az eső, és így esőáztatta szemüvegen keresztül a fények is sokkal érdekesebbnek tűntek a színpadon. Csápoltam, hééé-óóóztam, és énekeltem velük, amit tudtam, szóval jól szórakoztam.

Az eredetileg két órásra hirdetett koncert valóban két óra után ért véget, nem volt rövidebb. Persze ebbe az időbe bele volt kalkulálva a kötelező visszahívás és még pár aduásszal (Királylány, Hotel Mámor) azok igényeit is kielégítették a műsor végén, akik mellettünk állandóan és megállás nélkül azt visították, hogy "hotelmámooor". (Én egyébként nem ismertem ezt a számot és azt hittem, hogy valami hotelekkel kapcsolatos ügyletekbe bonyolódott az énekes, azért kiabálják neki, hogy "hotelbáró", de utána kiderült, hogy ez valójában Hotel Mámor, egy számuk címe. Kiöregszem lassan.) Mire a műsor véget ért (amiben egyébként egy-két Queen-szám is helyet kapott), meg is száradtunk.

Mindent összevetve azt hiszem, hogy nem döntött rosszul, aki szombat este ellátogatott erre a koncertre. Én jól éreztem magam, és csakúgy, mint előtte, utána is a "Legyen valami pezsgés, legyen valami zsongás" járt a fejemben még jó ideig. :-)

2 megjegyzés: