Mindennapi számítástechnika

Az úgy vót, hogy felszabaduló 250 GB-os merevlemezemet szerettem volna applikálni egy olyan számítógépbe, aminek alaplapján nincs SATA-vezérlő. Bizony mondom néktek, nem estem kétségbe, elrobogtam egy számítástechnikai üzletbe és vásároltam drága forintért egy darab PCI-os SATA-vezérlő kártyát, 1 darab SATA adatkábelt, illetve egy táp-átalakítót. (Ez utóbbi kettőért nevetségesen magas összegeket kértek el, holott csak pár darab rézdrót egy arra alkalmas, fröccsöntött műanyag fejjel összekasírozva.) Frissen szerzett hardvereszközeimet Mivel ez volt a kedvesem névnapi ajándéka (egy igazi, a nők lelkébe látó férfi vagyok) rögtön a gépbe építettem a cuccokat, s lám, minden ment a maga útján. Külön driverrel (amihez élesíteni kellett a floppy diszk meghajtót is!) még operációs rendszert is lehetett telepíteni. Tökéletes, sikeres telepítés, minden megy remekül. Nincs más hátra, mint beépíteni az eddigi 80GB-os, IDE-rendszerű merevlemezt, így az eddigi dokumentumok egy szempillantás alatt az új rendszer részeivé tehetők.

Na itt kezdődött a probléma.

Történt ugyanis, hogy az IDE-rendszerű merevlemez behelyezésekor a gép annyit böfögött, hogy hiányzó NTLDR, és hogy lehet újraindítani a rendszert. Meg is ütköztem egy pillanatra, és nem tudtam, miért történik mindez, mire végül megvilágosodtam: az alaplap BIOS-a nem ismerte fel a SATA-vezérelt merevlemezt, mivel ő arra fel nem volt készítve. Ha az IDE rendszerű merevlemezt lekapcsoltam a rendszerről, minden tökéletesen működött, a SATA-s vinyóról töltődött befelé az operációs rendszer, ahogy kell. Ha azonban visszakerült az IDE-s vinyó, akkor mindenféle szempontból ő lett az elsődleges és a gép csak arról akart bootolni.

Mi lehet ilyenkor a megoldás? Irány a netes fórumok.

Szerencsére jól írtam be három darab keresőszót (SATA IDE primary), így már az első fórumon megtaláltam a megoldást, ami mindössze annyi, hogy a BIOS-ban be kell hazudni, hogy az IDE csatornákon nincs merevlemez. A Windows ugyanis nem a BIOS-on keresztül, hanem közvetlenül éri el a meghajtókat, így ezzel semmi probléma nem lesz. A bootolási folyamatot illetően pedig kifejezetten előnyös a dolog, hiszen ha a gép induláskor nem látja a merevlemezt, akkor nem akar arról bootolni, következésképpen pontosan ugyanolyan állapot uralkodik, mintha nem lenne merevlemez csatlakoztatva. Ez pedig a fentebb olvasottaknak megfelelően pontosan a kívánt állapot, így első osztályú a megoldás, adom az ötöst. :-)