Tea és kávé

Rossz útra tértem. Valamikor nem is olyan régen a Wulffmorgenthaler legtöbbször kacagtató képregényei között láttam az alábbi, igazán találó alkotást. Talán nem veszitek rossz néven, hogy lefordítottam a szöveget:

Kattintásra nagy méretben is látható

Az igazság az, hogy én eddig az első csoportba tartoztam. (Kedvesem pedig a másodikba. :-)) Mindenféle teafüveket vettem, kipróbáltam egész sok félét, sőt, még teafőzőt is vásároltam egy hűvös októberi estén, hogy minél jobban ki tudjam főzni a filterekben rejlő aromát, szagolgattam a főzés közben keletkező gőzöket, és ezt mind a mai napig imádom. De a nyáron valami megváltozott.

Kezdem ott, hogy a tea mellett a cappuccinot igazán szerettem. Mind a mai napig szeretem. Egy alkalommal azonban erősebbet sikerült belőle vásárolnom, mint előtte, és tetszett, hogy a markáns kávéíz felülkerekedik a cukros-szirupos-tejporos masszán, és onnantól kezdve valamiféle rejtett rajongás kezdett kialakulni a kávé iránt.

Aztán egy napon nem találtam rendezett kamránkban a kedvemre való instant port, és kipróbáltam egy 3-az-egyben-jellegű instant kávékészítményt. Jobb, mint a semmi, gondoltam, majdnem olyan, mint a cappuccino, sokat nem veszíthetek vele. Elszürcsöltem, de nem fogott meg igazán. Ízlett, de valahogy nem kerültünk közelebbi kapcsolatba. Nem tudom megindokolni, hogy miért, de egyszer újra kipróbáltam. (Tisztára, mint a drog!) Akkor már sokkal jobban itatta magát, olyannyira, hogy a múlt hónapban vásároltunk egy negyvenes kiszerelést az alábbi termékből:


Ez egész jól bejött, nagyon ott van a szeren. Igaz, hogy a por és a forró víz keveredésekor kissé sós illat lengi körül az egész italt, de megborítva tejszínhabbal, ahogyan igazán finom tud lenni, lenyűgöző életérzést kölcsönöz fogyasztójának. Erre is jellemző, hogy a kávéíz nincs elnyomva minden tejszerű dologgal, a kávé igazán kávé, még az adalékok ellenére is.

Aztán akciós volt most a hónap elején ez:



Mindjárt vásárolni kellett 2 csomaggal, hogy tartson valameddig. Most ott tartok, hogy a nap folyamán akármikor be tudnék dobni belőle egy bögrével, és csak fejlett, ám felborítható önkontrollomnak köszönhető, hogy mindezt mégsem teszem. Most éjszaka negyed 11 van, de ha elém tennének egy gőzölgő, habos Nescafét, minden további nélkül bevágnám.

És hogy mi lesz a teákkal? Nos, nem hiszem, hogy hűtlen maradtam volna, hiszen mindemellett abból is fogyasztok, de ahhoz nekem már őszi és téli idő kell, hogy végképp elkötelezzem magam. Nincs is annál jobb, mint a szakadó hóesésből betérni a meleg lakásba, lefőzni egy jó adag forró teát, és szürcsölés közben megnézni egy jó filmet. :-)

Szavazzatok, bajtársak:



Egészségünkre!