Két hete

Tegnap beszéltem egy bőregérrel, aki azt mondta a telefon másik végén, hogy ma jön egy csóka, aki behúzza végre a drótot a falon, aztán mehet a kommunikáció. Persze azt nem tudom, hogy a telefonszám változása révén mikor sikerül a szolgáltatót is meggyőzni tartózkodási helyem megváltozásáról, de azért majd küzdök, hogy újra induljon a mikroközösségi élet ezen a blogon, a világháló eme parányi szegletében.

Hogy ne csak az engem érintő hiányosságokat említsem, el kell mondjam, hogy időközben elindult a tanév is. Kezdéskor rendkívül fárasztó, viszont a bennem rejlő energia is rengeteg, így mondhatni jól kiegészítik ezek ketten egymást. Mivel elég közel vagyok a munkahelyhez (képletest egy bakkecske-ugrásra), így elég reggel hétkor kelnem, mely régmúlt legénykoromra emlékeztet, amikoris képes voltam felkelni fél nyolckor úgy, hogy 7.50-kor már kezdtem a tanórát, és 10 percnyire laktam a sulitól.

Lényeg, hogy a 2008/2009-es tanév is igen eseménydúsnak bizonyul, legalábbis ami a kezdeteket illeti. Tele vagyok elsős osztályokkal: új kezdés, új gondolatok, már meglévő tananyagok (ez a legjobb az egészben), és a reménykedés, hogy talán velük egy kicsit jobban lehet haladni, azonban már bizonyos pontokon erre rácáfolnak. Az én osztályom viszont komolyodik már, egész jó viszonyt ápolok velük. (Remélem, tartós is marad ez.)

Utoljára szólnék arról, hogy növekvő hajam is megakasztja azért a közvéleményt. Kollégáim retrósnak titulálták azt (ezzel biztosan nem arra utalnak, hogy 20 éve volt ez divat), illetve olyan is akadt, aki a fiatalkori tüzes Tandori Dezsőt látta meg bennem, s ezen hosszan el is mélázott. Érted, én meg a Dezső. Hétfőn mondta ezt, kedden pedig kifinomult fésülködési technikám eredményeképpen sajnálatát fejezte ki, hogy levágattam a hajam - pedig nem, de erről már nem lehetett meggyőzni.

Lehet, hogy nem mindenkinek indul a tanév zökkenőmentesen?

Visszakanyarodva: ma jön a net, tele vagyok reménnyel, de valahogy érzem, hogy az élet nem ilyen egyszerű. Ha világít ződen a kapcsolat, akkor azonnal jelentkezem, addig azonban csitulok.

Drukkoljatok!