- Párbeszéd:
- Te már álmos vagy?
- Egy kicsit.
- Én is úgy, nem annyira, annyira hogy izé.
Szerintem igenis álmos volt. Láthatóan beszélni nem tudott már. - Azt szeretem, hogy minél jobban szeretsz, annál jobban szeretsz.
Hát igen, az élet örök törvényszerűségei. Vannak még ilyenek: minél többet eszem, annál többet eszem, sőt: minél többet vagyok a napon, annál többet vagyok a napon. - Nekem valami vízszintességi rohamom lehet.
Több alkalommal is rátört kedvesemre a délutáni fáradtság, olyannyira, hogy egy idő után már saját magánál is betelt a pohár, akkor sikerült ezt kiböknie. - Nem bírok enni egy szemfalatot se.
Pedig nem is szemet főztünk ebédre. - Engedek vizet, hogy igyunk éjszaka tudni.
Kisebb keveredés a nyelvi elemekben, de azért értjük a lényeget. :-) - Beleunok az unalomba.
Ezt már nem lehet tovább fokozni: az unalom csúcspontja. - Elhoztam egy betegtájékoztatót a nővértartóról.
A nővértartó jelen esetben a nővérpult lett volna. Hogy mennyire tartotta (kordában) a nővéreket, azt nem tudjuk. - Szerintem remélem lehet, hogy nem, de megfáztam.
Hát gondolom, hogy remélem nem fáztál meg, szerintem.
Oldalak
▼
2008. július 17., csütörtök
Fogalmazzunk egyszerűen! 4
Jegyzetelési kedvem továbbra is változatlan, gyűjtöm a be- és elszólásokat, lássuk, hogy az elmúlt fél évben miket sikerült feljegyeznem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése