Az osztályfőnök dolga

Minden munkának vannak olyan momentumai, amiket az ember nem szívesen csinál. Ilyen például a tanári, és azon belül is az osztályfőnöki munkában az adminisztráció. Rengeteg adatot és jegyet kell nyilvántartani egy-egy tanulóról, és ez év végén teljes mértékben kicsúcsosodik: ilyenkor számoljuk össze a hiányzásokat, írjuk be a jegyeket a megfelelő helyekre. Tévedés azt hinni, hogy a diák csak megkapja a bizonyítványt, amiben benne vannak a jegyek és jónapot: a tanulók eredményeit azon kívül még számos helyen kell nyilvántartani. Lássuk, mivel is telik el az osztályfőnöknek három napja azután, hogy megtörtént az osztályozó értekezlet.

1. Hiányzások
Már év közben is elég nagy a szívás a hiányzásokkal: be kell írni a függőleges vonalkát a megfelelő órára, ha a gyerek nincs ott. Ezt minden szaktanár megteszi, és ha megvan, képbe kerül az osztályfőnök: figyelni kell, hogy egy-egy hiányzás igazolt, vagy igazolatlan, annak megfelelő rubrikába kell beírni a hiányzások számát. Ehhez persze kajtatni kell az igazolások után, mert a gyerek magától nem adja oda. Pár éve, hogy ne legyen ilyen egyszerű az élet, megfejelték ezt még annyival, hogy a késéseket (percben) is össze kell adni, és ha kijön belőle egy 45 perc, akkor az is 1 igazolatlan órának számít. (Régebben 3 késés volt egy igazolatlan, függetlenül a késések időtartamától.)

Húzza, összesíti

Ezeket mind nyilván kell tartani, de mivel mindez szerintem emberi ésszel követhetetlen 35 diáknál, így Excel-táblát készítettem, amibe beírva a napi hiányzásokat, rögvest összesített adatokat kapunk, akár havi, akár tanulónkénti, akár mindkétféle bontásban. Így a hiányzások száma bekerül a naplóba, és az Excel-táblába is. Figyelni kell arra, hogy a kellő számú igazolatlan óra után a megfelelő figyelmeztetések és megrovások bekerüljenek az ellenőrző könyvbe, és a naplóba is. Félévkor és év végén pedig a hiányzásokat összesíteni kell a naplóban.


2. A jegyek, elektronikusan
Haladva a korral, a jegyeket és a mulasztott órák számát elektronikusan is nyilván kell tartani. Mindenek előtt ki kell tölteni az intézményi statisztika elkészítéséhez szükséges táblát, ebbe minden diák minden jegyét be kell gépelni a naplóból. Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint a Magiszter nevű iskolaadminisztrációs rendszerben is megcsinálni ugyanezt - szerencsére, lévén informatikai jellegű dolgokról szól, egész jó a két táblázat közötti konverziós lehetőség, így tulajdonképpen megcsinálom a statot, abból meg kis szívással a Magiszter adattábláját, amit rendkívül okos módon beleimportálok a program lelkébe - ez megvan egy jó óra alatt.

3. A jegyek, papíron
Nem úgy van ám az, hogy csak fogjuk magunkat, és jól beírjuk a jegyeket a bizonyítványba: ennek, kérem (ahogy falun mondják) sora van.

Első lépésként a naplóba ceruzával beírt év végi jegyeket átírjuk tollal és kiradírozzuk a ceruzás jegyet. Második lépésként ezeket a jegyeket bevezetjük a gyerek bizonyítványába. Balgaság azt hinni, hogy a naplóban a tantárgyak sorrendje megegyezik a bizonyítványban szereplő tantárgysorrenddel, mert nem egyezik meg. Arra is ügyelni kell, hogy míg a naplóban számmal, a bizonyítványban betűvel kell szerepelni a jegyeknek (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). 35 gyereknél és 13 tanult tantárgynál (plusz magatartás és szorgalom) ez 525 érdemjegy szöveggel történő beírását jelenti. Minden gyereknél, minden tantárgynál fel kell tüntetni azt is, hogy a tanév alatt hány óraszámban tanulta a diák az adott tárgyat, ezt a számsort a tizedik bizonyítvány kitöltésekor már fejből nyomja az ember (nálam például 111, 37, 74, 148, 148, 37, 111, 74, 37, 37, 37, 74, 185).

Ha beírtuk a jegyeket, kimásoljuk az igazolt/igazolatlan hiányzások számát a naplóból a bizonyítványba, záradékozunk, keltezünk, aláírunk. A nem használt sorokat szépen kihúzzuk, vonalzóval.

Diákok, akikre büszkék vagyunk

Mivel informatikai szakmacsoportos osztályom van, az általuk tanult Informatikai szakmacsoportos alapozó (röviden: ISZCSA) tárgy négy résztantárgyát minden egyes diáknál be kell írni a bizonyítvány hátuljába is, szépen, kis apró gyöngybetűkkel. Természetesen itt is kell, hogy hány órában tanulta, az érdemjegy pedig szintén szöveges. (35 diáknál ez összesen 140 résztantárgy beírását jelenti az 525-ön felül.)


Ezt követi a diákok törzskönyvének kitöltése. Erről annyit kell tudni, hogy tulajdonképpen olyan, mint a bizonyítvány, csak ez az iskolában marad, míg a bizonyítványt majd valamikor a diák végleg elviszi magával. Ebbe ugyanúgy be kellett írnom az 525 érdemjegyet (szövegesen), a tantárgyak egy tanévre eső számát valamint az igazolt és igazolatlan hiányzásokat minden egyes diáknál.

Törzskönyv

A törzskönyvben igazán az a jó, hogy valaki, aki soha életében nem töltött ki ilyen törzskönyvet, kitalálta, hogy azokat a rubrikákat, amelyekbe nem írunk semmit, egyenként ki kell húzni, tehát nem átlósan, hanem - ismétlem -: egyenként. Ez egy diák esetében 31 vonalkát jelent, 35 diáknál tehát szemkápráztató jelleggel 1085 vonalkát kellett húznom. Szépen, vonalzóval.

Egyenként.

És ha ezzel is készen vagyunk, már csak be kell írni a törzskönyvbe, hogy adott diák hanyadik helyen szerepelt a naplóban adott tanévben, le kell zárni a napló haladási- és osztályozó részét, majd repesve kell várni az évzárót, ahol a törzskönyv egy szekrény mélyére kerül, a gyönyörűen megkomponált bizonyítványokat pedig a diákoknak adjuk, akik - mivel úgyis tudják, miből hanyast kapnak - zsebre vágják azt, szeptemberben pedig visszahozzák a suliba.

Örülök, hogy mindezt elmondhattam, jól esett.