Emlékszem, még általános iskolában az volt a legnagyobb poén, amikor fogrémmel kentük be a tantermek ajtajának belső kilincsét. Az is rémlik, hogy voltunk olyan marhák, hogy mindezt egy kémia nagydolgozat előtt játszottuk el, aznap akkor volt egyetlen óránk az osztályfőnökünkkel - nem tettük zsebre, amit kaptunk, aztán már ilyennel nem mertünk játszani. Egészen a középiskoláig, de ott már nem a tanárokat szívattuk, hanem egymást: a fogkrém-téma megmaradt, bekentük a széket, jó eséllyel az ült bele, akinek szántuk. Aztán egész nap mindenki a kilincseket, székeket, tornafelszerelést nézte, hol fog fogkrémbe nyúlni. Voltak igazán aljasok is, akik a fogkrémet vagy disznózsírt csak egy-egy pötty erejéig helyezték el, azt viszont minden létező helyre: szék aljára, ajtóra, táskára... elég változatos és aljas módszerekkel dolgoztak a profik anno.
Véleményem szerint még mindig az a legjobb átverés, ha megkaparintjuk valaki telefonját, majd titokban a "Szeretlek!" üzenetet legalább három, az áldozat címjegyzékéből tetszőlegesen kiválasztott címzettnek küldjük el. A hatás leírhatatlan.
Szavazz és mondj igazat!
Ha ma nem szívattak meg, itt egy kis ízelítő, hogy mi minden történhetett volna.
Várjuk a hozzászólásokat, hogy kit, hol, hogyan vertek át. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése