Tűzgyújtással indítottunk, mint a sámánok. Készültünk a főzőversenyre. Szakemberek voltunk mindannyian, nekiveselkedtek az informatikusok és hatodjára sikerült tüzet csiholni. Mint ahogyan azt a mellékelt ábra is mutatja, volt olyan is köztünk, akinek a bal keze állta a tüzet. ;-)
A tűz felélesztése során sorsára hagytuk az osztályomat kedvesemmel, és merészebb szórakozások után néztünk. Én például lőttem, a fenti képen látható mosolyom ellenére csak céltáblára. Számomra meglepően jó eredményt sikerült elérni: legtöbbször a tizes kör közvetlen közelébe találtam.
A lövöldözés után meg kellett kóstolni a kaját, nehogy itt a végén lepontozzanak bennünket. Mondhatjuk úgy is, hogy én voltam a bétateszter. Beleszóltam, hogy sózzunk még rajta, merthát azt mégsem mondhatom, hogy "oké, minden tökéletes", de lehurrogtak, hogy finom lesz az anélkül is. És tényleg finom lett. Negyedik helyezést ért el az osztályunk, ami összesítésben nem is rossz eredmény. (Bár amennyire finom volt a cucc, simán első helyezést érdemeltünk volna.)
A táplálkozás után főszakácsunkkal és kedvesemmel kipróbáltam életemben először a Nintendo Wii-t, a "hadonászós konzolt". Gyerekek, én mondom, kurvajó. Ahogy tanult kollégám fogalmazott, nem is tudom, hogyan lehetett eddig enélkül élni. Iszonyat jó vele játszani, át is mozgat picit, realisztikusabb is, mint ülve játszani. Mi a Wii Sports játékkal nyomtuk, abból is a kedvesem lemosott bowlingban és teniszben, de ennek ellenére nagyon élveztem a játékot.
Kicsit hülyén érzi magát az ember, hogy hadonászik a semmibe, de ennek ellenére is szórakoztató. Talán ha nem látnak sokan, még inkább élvezhető a játék.
Szerelmem nagyon ráérzett a tekére.Ráadásul rekordot is döntött...
A program végén kivakartuk az üszkös kajadarabokat, nehogy belepimpósodjon a cucc a bogrács aljába, aztán pedig legtöbben koccoltunk a sunyiba. Zsír volt a program, gyerekek, jövőre Wii-ben lenyomok mindenkit, a főzőversenyt pedig tutira mi nyerjük. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése