Mi miért nem vagyunk benne soha a naplóban?
@kukac@, 2008. március 30.
Kedves @kukac@, osztályom tagja!
Amikor elkezdtem írni a naplót, már az első bejegyzésben ígéretet tettem saját magam, és az olvasók számára is: nem akarok túlzottan konkrétumokba merülni a napló megírása során. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen nem írok a családomról, a szerelmemről, vagy a saját életemről sem teljes mélységében. Az viszont, hogy nem írok rólatok, nem állja meg a helyét: való igaz, hogy a diákokról és az iskolában történt dolgokról csak általánosságban szoktam írni (ld. például a nemrég született Tanári lét című cikket), de a Kuc-kuc, a Tudás: 6 alma, a Csak halkan, az Elkezdődött, vagy a Gólyatábor bejegyzések mind olyan dolgokról szólnak, amiket veletek együtt éltem át. Nem is beszélve a Vers a gólyáktól című postról, amit életem egyik legmegalázóbb eseménye után voltam muszáj kiírni magamból - jobb híján ide.
Figyelembe kell venni azonban egy publikus munkánál azt is, hogy konkrétan senkiről sem írhat az ember teljes lelki nyugalommal. Volt olyan az ismeretségi körömből, aki (amikor tudomást szerzett a napló indításáról) nem kis meglepetésemre külön kérte, hogy soha, semmilyen formában ne szerepeljen a történetekben. Azt pedig Te is beláthatod, hogy senki sem szeretné, ha a neve tudtán és beleegyezésén kívül egy olyan honlapon szerepelne, ahol a vele megesett történeteket mindenki elolvashatná.
Maradok tehát továbbra is konkrétumok nélkül. A figyelmes olvasó tudja, ha róla van szó, a többieknek pedig nem kell tudniuk. Nekik csak a sztori a lényeges, nem a szereplők.
---
(Kérdezz te is, válaszolok!)
Amikor elkezdtem írni a naplót, már az első bejegyzésben ígéretet tettem saját magam, és az olvasók számára is: nem akarok túlzottan konkrétumokba merülni a napló megírása során. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen nem írok a családomról, a szerelmemről, vagy a saját életemről sem teljes mélységében. Az viszont, hogy nem írok rólatok, nem állja meg a helyét: való igaz, hogy a diákokról és az iskolában történt dolgokról csak általánosságban szoktam írni (ld. például a nemrég született Tanári lét című cikket), de a Kuc-kuc, a Tudás: 6 alma, a Csak halkan, az Elkezdődött, vagy a Gólyatábor bejegyzések mind olyan dolgokról szólnak, amiket veletek együtt éltem át. Nem is beszélve a Vers a gólyáktól című postról, amit életem egyik legmegalázóbb eseménye után voltam muszáj kiírni magamból - jobb híján ide.
Figyelembe kell venni azonban egy publikus munkánál azt is, hogy konkrétan senkiről sem írhat az ember teljes lelki nyugalommal. Volt olyan az ismeretségi körömből, aki (amikor tudomást szerzett a napló indításáról) nem kis meglepetésemre külön kérte, hogy soha, semmilyen formában ne szerepeljen a történetekben. Azt pedig Te is beláthatod, hogy senki sem szeretné, ha a neve tudtán és beleegyezésén kívül egy olyan honlapon szerepelne, ahol a vele megesett történeteket mindenki elolvashatná.
Maradok tehát továbbra is konkrétumok nélkül. A figyelmes olvasó tudja, ha róla van szó, a többieknek pedig nem kell tudniuk. Nekik csak a sztori a lényeges, nem a szereplők.
---
(Kérdezz te is, válaszolok!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése