Háromezerért

Azzal, hogy a neten kitöltöttem kb. 15 kérdőívet a Gfk Hungária Piackutató Intézet számára, 100 virtuális pontot szereztem. Virtuális pontja szinte mindenkinek van egy csomó helyen, viszont ezen virtuális pontok annyiban különböznek a többitől, hogy mivel elértem belőlük százat, a mai postával érkezett egy 3.000 Ft értékű vásárlási utalvány, elismerve kemény, feszített munkatempómat. Eleinte, amikor belekezdtem ebbe a kérdőíves dologba, úgy gondoltam, hogy hülyeség, és az életben nem jutok el 100 pontig. Nos, nem is adta könnyen magát, mert két év kellett ahhoz, hogy idáig eljussak, ma viszont annyira örülök ennek az utalványnak, mintha karácsony lenne.

Komoly mérföldköve ez internetes aktivitásomnak, ugyanis ez az első olyan ajándék, amelyet azért kaptam, mert a neten dolgoztam. Mégsem tekinthető ez munkabérnek, inkább csak ösztönzésnek a következő kérdőívekhez. Így jobban van kedvem 25 percen keresztül azt kattintgatni, hogy ismerem-e az adott reklámot, és ha ismerem, akkor mennyire tartom találónak, kifejezőnek, sértőnek, provokatívnak stb.

Régebben, amikor még a fotexnet.hu ért valamit, és az Ingyenlottó nevű játékon nyert virtuális forintjainkkal valóban lehetett csökkenteni egy-egy rendelés értékét, sokmindent rendeltem. Ma már alig valamit. Volt úgy, hogy a nyeremények által felszaporodott forintok beváltásával egy-egy terméket több ezer (!) forinttal olcsóbban kaptam meg, mint az üzletekben. Nem 2, meg 3 százaléknyi kedvezmény: néha volt 50% is. Az pedig nem kevés. Ma már ez nincs így, a magyar internetezők számának rohamos növekedésével nyilván befuccsolt ez az üzleti modell, és kevés olyan hely van, ahonnan tényleg jó áron lehet beszerezni cuccokat. Vagy talán nincs is.

Egy a lényeg: a háromezret magamra költöm. Megérdemlem, enyém. Éljen az internet, keressetek pénz, csak a láncleveleknek ne dőljetek be.