Holnap el kellene kezdeni dolgozni.
Ez a nem várt esemény rendkívüli módon hat az idegeimre. Nyüszítek rendesen! Két órát vett igénybe a délutánomból, hogy visszazökkenjek, és minden órámra rendkívül korrekt módon felkészüljek, hiszen valljuk be, a tanárember mégsem mehet csak úgy be a tanterembe, hogy előtte át ne nézte volna a tárgyalandó anyagot. Ellenkező esetben az éles szemű diáksereg rögtön észreveszi ezt, és holmi alantas, játékórának nevezett dolgot kezd el követelni a gépterem megkopott ajtaja előtt, törzsi rítusokat megszégyenítő ordítással és robajjal. Ezt pedig semmiképpen nem engedhetem meg, a diáksereget nevelni és okítani kell. Főleg most, hogy az idő ködbe burkolózott horizontján már-már felsejleni látszik a félév nevű dolog, melynek koránt sincs jó híre a tanulóifjúság kiismerhetetlen berkeiben. Retteg is tőle egyik-másik, főleg a félévi átlag nevű mérőszám borzolja az idegeket, melynek feljebb tornászására idestova két hét áll rendelkezésre. Szűkös idő, de azért pár tizedet még mocoroghat az átlag. Feljebb is, lejjebb is.
Jönnek még jobb idők! - gondoltam, és hirtelen felindulásból rendeltem meg egy videokártyát, hogy számítógépem grafikai teljesítményének fentebb tornászásával talán a most játszott Tomb Raider Legend se szaggatna 640×480-ban. (GeForce MX 440SE forever!) Vártam rá két napot, aludtam is kettőt és ma hívtak is, hogy sajnos az általam kinézett kártyát nem tudják beszerezni. Választok újat, vagy sztornó? Sztornó. Isteni sugallatt, hogy ne költsem a pénzt, hisz ki tudja, hogy mit hoz még a jövő év egy olyan országban, ahol több éve hűséges ügyfelek internet-előfizetésének díját emeli meg az internet-szolgáltató, úgy, hogy az új belépő kliensek legalább kétezer forinttal olcsóbban jutnak hozzá ugyanahhoz a sávszélességhez.
Drágul az energia is - jaj, kesergek már egy kicsit: beszereztünk egy hatalmas gyertyát, világítani jó lesz. Ha drága lesz a gáz, fűteni is. Mint negyvenhétben nagyanyámék. Meglehet, mostantól gyakrabban előfordul, hogy - mint múlt év december 29-én - sötétbe borul az egész város. Teljesen sötétbe. Ráadásul egy kicsit meg is bolydult a rendszer: azóta nappal van közvilágítás az utcánkban, éjjel meg nincs. Nem feltétlenül így gazdaságos, de nem szólunk bele a nagyok dolgába. Be kell látnom, hogy átélve nem olyan mulatságos Hofi vicce: Éjszaka nincs áram, hogy lásd, hogy nincs. :-)
Hát így indul valahogy az év. Holnap majd megint írok tanulságosat. Addig meg átértékelem a múlt évet.
---
Illusztráció: www.sxc.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése