A hely, ahol minden délben eszünk. Belső teljesen átalakítva, modern dizájn, de a tányérok, evőeszközök olyan szinten ratyik a legalább 48 éves használat után, hogy az embernek néhanap a kedve is elmegy attól, hogy ott egyen. De sikerült azért überelni ezt is. Nem elég, hogy félszáraz a kenyér, ráadásnak még mindezt olyan kenyértartóban hozzák ki elém, ami pontosan úgy fest, mintha Kétéves Pistike egész nyáron a homokozóban ezzel játszott volna, és azóta valahogy elfelejtették volna megtisztítani. (A kenyértartót. Nem Pistikét.) Még szerencse, hogy legalább szalvéta volt benne. Én megértem, hogy költséghatékonyan kell vezetni egy vállalkozást, de nehogy már ne teljen 300 forintos kenyértartókra, amihez ráadásnak még mosható kis textilbevonatot is adnak, és ettől olyan pofás lesz az egész.
Ez nem túlzott igényesség, ez a minimum, amit az ember elvár egy étteremtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése