Aki töltött már le DivX vagy XviD kodekkel tömörített filmet az internetről, esetleg asztali divX-es lejátszója is van, nem biztos, hogy elgondolkodott már azon, hogy ezek a fantasztikus tömörítést lehetővé tevő videokodekek honnan indultak, és milyen állomásokon keresztül jutottak el a mai formájukhoz. A működési alapot az MPEG-4 videótömörítő és -kódoló eljárás szolgáltatja, amelyet elsősorban a kis adatrátájú videóközvetítésekhez fejlesztettek ki (internetről történő online mozizás, tudod, YouTube, ill. a magyar Videa), bár valójában hatékonyabb az MPEG-2-nél is, ami ugye a DVD-szabványra jellemző. A kodek legelső verziója a 3-as főverziószámmal rendelkező "DivX ;-)" volt. Ez tulajdonképpen a Microsoft MPEG4-V3-as kodek ügyesen feltört változata, ugyanis a Microsoft kodeke nem támogatta az AVI formátumot, csakis a Microsoft saját formátumaiba (ASF, WMV) szeretett dolgozni, sok felhasználó pedig pont ebbe a formátumba nem. A feltöretlen verzió nélkül valószínűleg ma nagyobb lenne a WMV formátum elterjedtsége, mint az AVI-é, de - és most mindenki döntse el, hogy ez jó vagy rossz a világnak - ez nem történt meg.A hármas, azon belül is főként a 3.11-es verzió teret hódított magának, majd a 4-es verzió megjelenésével hirtelen "nyugdíjazták". A négyes verziónak már nincs köze a Microsofthoz, annak ellenére sem, hogy ugyanaz a csapat dolgozott rajta, akik a "feltört" 3-as verziót készítették. Kisebb kompatibilitási problémák is felmerültek a fejlesztés során, főleg az első időkben: a 3-as verzióval kódolt videók szerették, ha a hármas verzió tömöríti őket ki, holott erre a négyes verzió is lehetőséget nyújtott. A profik a kezdeti időkben két kodeket tartottak a gépen: a 3-as és a 4-es verziót egyszerre, a kodekek telepítője ugyanis lehetővé tette ezt. Azok, akik rábízták a 4-es verzióra a régebbi verzióval tömörített filmek lejátszását, megálló kockákat, átugrott fél-jeleneteket és egyéb furcsa dolgokat tapasztalhattak mozizás közben.
Kis mellékút a divX történetében az XviD kodek. A DivX az 5-ös verzióval kereskedelmi, fizetős verzióvá vált, az XviD azonban megmaradt nyílt forráskódú videókódolónak. Szabadon másolható és terjeszthető, talán ennek is köszönhető, hogy jobban elterjedt, mint a divX. Annak ellenére tette mindezt, hogy kisebb hibák azért akadnak benne: nem minden esetben mutat kompatibilitást az MPEG4-es lejátszókkal, ennek ellenére szerethető tömörítő: kis fájlméretet, bár ezáltal a divX5-nél kissé rosszabb képminőséget eredményez, ami csak a rendkívül gyors, valamint a ködös, vagy víz alatti jelenetekben mutatkozik meg, a filmek többi részén észrevehetetlen (avatatlan szemnek), vagy legalábbis nem zavaró.Szerencsére a technológia tovább fejlődött. Az ötös verzió egységesíteni látszott a két DivX-kodek előnyeit, manapság pedig már a hatos verziót tapossuk. Időközben az ingyenes kodek (ahogyan azt már írtam, az ötös verzió megjelenésével) fizetőssé vált: a lejátszás (dekódolás) teljesen ingyenes továbbra is, a jó minőségű divX-be tömörítésért azonban már fizetni kell. Megjelent a DivX-es filmekben is a többcsatornás hang támogatása, több sávon is (ugyanúgy, mint a DVD-k esetében), esetenként több nézőpontból nézhetjük végig a jeleneteket (szintén a DVD-szabványhoz hasonlóan), persze hozzá kell tenni, hogy a videó- és hangfájlok ilyetén többszörözése már radikálisan megnöveli a teljes adatmennyiséget, így éppen az veszik el, amiért ezeket a kodekeket használjuk: a kis fájlméret. Láttam már olyan filmet, amit DVD-ről DivX-be kódoltak, de a mérete (az összes nyelv, felirat, és hangsáv miatt) pontosan akkora volt, mint egy DVD-é, tehát igazából nem voltunk sokkal bentebb.
Mire jó mégis mindez? Egy-egy film, amit csak meg szeretnénk nézni, nagyobb sávszélességgű kapcsolaton át kevesebb mint egy óra alatt letölthető a netről, így aztán hamarjában mozizhatunk. Akinek pedig az eredeti film kell az eredeti nyelvekkel, extrákkal és mindenféle kiegészítővel, az úgyis megveszi az eredeti lemezt a boltban.
A divX formátum mára elfogadottá vált logója,ami ma már megtalálható az asztali lejátszókon
és a videolejátszó szoftvereken is.
---
Infókat innen szedtem jól:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése