Tanárbácsi egy napja

Kedves gyerekek! Ma elmesélem nektek, hogyan zajlott a mai napom. Mobilommal készített képek segítségével képeskönyvhöz hasonlatosan illusztrálom a történetet.


08:05
Mivel ma nincs első órám, így valamivel 7 óra után ébredek. Megreggelizem, és a szokásos reggeli teendők (mosakodás, elfogadható haj kiküzdése stb.) után még van egy kis időm tenni-venni.


08:28
Indulás a suliba. Útközben kollégákkal találkozom, beszélgetünk. Az út mintegy 12 percet vesz igénybe a lakástól az iskoláig, ha nem sietek. Úgy döntök, hogy ma felettébb ráérek, így aztán kényelmesen ballagok.


08:40
Felsejlik az iskola az őszkoptatta fák mögött, kezdek ráhangolódni arra, hogy 5 perc múlva el kell kezdenem az első órámat. Diákok szállingóznak befelé, meglepően sokuknak nincs első órája, csakúgy, mint nekem. Felmegyek a tanáriba, lepakolok, majd hamarosan becsengetnek.


08:47
Ebben a teremben tartom az első órámat. Excel alapismeretekről van szó, dolgozat előtt állunk; kiadom a gyakorló feladatot, és amíg a diákok dolgoznak, beírom a naplót, valamint a következő heti órabeosztásomat a saját füzetembe. Közben kérdeznek, válaszolok, segítek. Meglepően jól dolgoznak, egész szép eredményt produkálnak, óra végére meg vagyok elégedve velük. Ezután szünet következik, amiben iszom egy pohár vizet, majd újra jövök le egy másik gépterembe, hogy megtartsak egy dupla programozás-órát.


11:13
Ezt a képet látom mintegy 10 percen keresztül, amikor befejezem a dupla órát. A két óra teremben való mászkálás és magyarázás egy kicsit kimerít, ilyenkor jól esik óra végén lehuppanni.


11:28
Az utcán ballagok hazafelé. A suliban töltött óráim véget értek, még lesz egy magántanulónál eltöltött óra, valamint délután egy géptermi ügyelet. Eléggé szét van darabolva a mai napom, mégis, ez az egyik legjobb az öt munkanap közül.


12:09
Megnézem a híreket, és írok a Naplóba - általában ilyenkor, szabadidőmben, vagy pedig korán reggel. A képen éppen ezt a cikket szerkesztem, amit most olvasol. :-)


12:30
A magántanuló kapujában állok, és taposom a csengőt. Egy 45 perces oktatás következik, amely feszült figyelmet kíván tőlem, mégis valahogy szeretem ezt a fajta környezetet, ezt a fajta oktatást. Bárcsak minden diák ilyen figyelemmel viseltetne az általam oktatott témák iránt...


13:21
Megint az utcán ballagok, megyek ebédelni. Nagyon remélem, hogy lesz olyan kaja, amit igazán szeretek, és jót tudok enni, mert ilyen tájban már igazán éhes vagyok. Találkozom barátnőmmel, aki ma tölti az utolsó napját a munkahelyén. (Aztán munkanélküli, dehát már megszokhattuk, az élet soha nem egyszerű.)


13:45
A mai ebédem egyik fele: almás lepény. Előtte babgulyást toltunk le, ami jól sikerült, szeretek utána ilyen finomságokat enni. Szép szelet ez: a kép ne tévesszen meg senkit, nem kistányéron kaptam a sütit, hanem rendes, szokásos méretű, a menüt fogyasztóknak járó tányéron. Finom fahéjas ízvilág, hószerű porcukrozás. Általában utálom, amikor sűrű porcukor borít bármit, amit eszem, de úgy látszik, ez nem egy szokásos nap: ma nagyon ízlik, és örülök, hogy ilyen sok cukor van a sütin.


14:19
Visszaérkezem a suliba. Jól láthatóan tömve van a gépterem. :-) Na de komolyan, 3 srác lézeng, játszanak hálóban, én meg ehhez asszisztálok negyed háromtól négyig. Semmi gond, úgyis van 35 darab dolgozat, amit holnapra ki kell javítanom, lássunk neki.


14:25
Hat perccel később már kezd elborítani a papír, agyamat meg a köd: javítok, és dobom a hátasokat a fogalmazáson, helyesíráson, meg az állításokon, amiket a dolgozatokban találok. Rendkívüli módon fáradok, érzem belül, hogy lassan kimerül minden energiám.


15:28
Egy kicsit elfáradtam. Még 12 dolgozat lenne hátra, de nagyon nincs erőm. Aztán a "Na, Zoli, csináld, mindjárt kész vagy" gondolatsor segít, hogy újra hozzálássak, és láss csodát, befejezem a munkát pontban 4 órára, még kis füzetembe is beírom a jegyeket. Itt a nap vége, lehet indulni szépen lassan hazafelé.


16:02
Bezár a bazár. Elhagyom a géptermet, és találkozom barátnőmmel. Bevásárolunk a Coopban, ahol érezhettek valamit, mert már nem festett nejlonzacsi vár bennünket, hanem mindenféle jelzés nélküli; ebbe pakoljuk a száraz zsömlét a nap végén. (Tutira olvassák a naplót.) Aztán átverekedjük magunkat egy választást sürgető, első körben totál hajléktalannak tűnő fanatikus asszonyon, aki a boltból kifelé jövőket téríti meg, és gyűjt tőlük aláírást. Rendkívüli módon tudom így negyed öt tájékán tolerálni mindezt, de inkább ügyet sem vetek rá, elindulunk végre valahára hazafelé.


16:30
Itthon az első dolgom, hogy beborítok fél liter ásványvizet, majd megyek, és pihenek hat óráig. Hozzám senki ne szóljon, engem senki ne keressen: fáradt vagyok, pihenésre van szükségem.


18:37
Céltalan bolyongás a neten. Fényképek rendezgetése. Megnézem, hogy mennyien látogatták a naplót, meg a PhotoBlogot. Elolvasom a híreket, meg egy pár viccet, válaszolok az e-mailekre. Szerkesztem ezt a cikket, gondolom majd késő este felteszem. Ez lesz a pénteki post.


19:53
Itt éppen a Mars a Marsra! című filmet tekintem meg feszült figyelemmel. Hogy őszinte legyek, nem mondhatnám, hogy túlzottan magával ragadott. Ilyen szintű idiotizmust legutóbb abban a filmben láttam, amiben Adam Sandler járta újra az általános iskolát, és hát na, be kell vallani, hogy hihetetlen tuskóság volt az a film. Nem tudom a címét, csak azt, hogy pont egy olyan délutánra sikerült a TV2-nek műsorra tűznie, amikor én is ráértem TV-t nézni, talán újév napján, ha jól emlékszem. Borzasztó egy emlék. Amit ma este néztem, azt sem fogom megnézni másodjára, ez szinte bizonyos.


21:30
Ezen cikk megírása után álomra szenderülök, mert holnap korán lesz reggel. Azt hiszem, hogy ma sem kell bárányokat számolnom ahhoz, hogy elaludjak.

Jó éjszakát mindenkinek, szép álmokat!